Kedves olvasóink!
Fiatal blogunk a tegnapi nap folyamán átlépte a bűvös 2000 látogatottságot. Szerkesztőtársaim nevében köszönöm megtisztelő figyelmeteket, a magunk részéről igyekszünk a továbbiakban is naprakészek maradni és reflektálni az aktualitásokra.
Tisztelettel: a szerkesztők.
"Ha én Rózsa volnék, sohasem hazudnék,
A tízezer helynél biztos többet adnék.
Nyílnék a bölcsésznek, és a közgazdásznak,
Felvételizőknek, sok szegény diáknak.
Ha én Hoffmann volnék, tárt karokkal állnék,
Minden tehetségnek jó esélyt én adnék,
Nem kérném azt tőled, ne legyél Te mérnök,
vagy vedd fel kényszerből a Diákhitel 2-t.
Ha államtitkár volnék, csakis olyan lennék,
Hogy a jó diák hallgatóvá váljék,
Nagy, önző szemekkel nem néznék át rajtad,
Akkor lennék boldog, ha az esélyt már megadtam.
Ha felelős volnék, ilyen sosem lennék,
Minden egyes döntést százszor megfontolnék,
És ha én miattam más kerülne bajba,
Az lennék aki mégis büszkén lemondana.
Ha én Rózsa volnék, sohasem hazudnék.
Sok politikusnak példaképe volnék.
Akkor lennék boldog, ha felvételiznétek,
S nem lennék én átka egy egész nemzedéknek."
A tüntetések alatt szavalt, diákok által átköltött szerzemény
A Kereszténydemokrata Néppárt erkölcsi kötelességének tartja, hogy kifejezze szolidaritását a felsőoktatási hallgatókkal. Erre kötelez bennünket a szociális igazságosság iránti elkötelezettségünk, amely a KDNP története során végig meghatározta közéleti látásmódunkat. Egyetértünk a hallgatói tiltakozásokkal, mert:
- a szegénység felé sodródó magyar társadalomban a kilátásba helyezett tandíj megfizethetetlen a családok jelentős részének, miáltal sok szegény sorsú, ám tehetséges fiatal végleg el fog esni a diplomaszerzés és a társadalmi felemelkedés lehetőségétől;
- a tandíj nem oldja meg a felsőoktatás halmozódó finanszírozási gondjait;
- az állam nem kegyet gyakorol, hanem kötelességét kell, hogy teljesítse a felsőoktatás költségeinek tisztes fedezésével;
- a kormánykoalíció a választások előtt meghirdetett programjában, amelyre a polgárok többsége igent mondott, megígérte, hogy nem lesz tandíj, amely vállalást tisztességes demokráciában be kell tartani.
- A Kereszténydemokrata Néppárt ezen indokok alapján támogatásáról biztosítja a tiltakozó hallgatókat, követeléseikkel egyetért.
(2006. szeptember 15.)
A KDNP sajtóközleményének kivonata, 2006 szeptemberéből, Hoffmann Rózsa nevével fémjelezve
Kérdem én … kedves „mindenkiáltalszeretettésimádott” Hoffman Rózsánk tükörbe tud ezek után nézni? Természetesen a válasz igen, ugyanis sikerült kifejlesztenie a Fideszes politikusokra jellemző vastag pofabőrzetet.
Undorítónak és gyomorforgatónak tartom, hogy ez után a 2006-os sajtóközlemény után, melyet a saját nevével fémjelzett olyan nyilatkozatok hangzanak el a szájából, mint a „nincs tandíj”, „az, hogy mit szeretne a hallgató, és hogy mit kaphat, nem ugyanaz” és a személyes kedvencem: „saját gyermekeimnek, unokáimnak is szívesen ajánlanám a diákhitelt”
Nem hinném, hogy a kedves képviselő asszony (de nem a diákokat, a hallgatókat és a magyar állampolgárokat, hanem a sunyi, mutyizó, oligarchákat képviselő) miközben milliókat keres, a gyerekei és az unokái diákhitelt vennének fel, hogy évtizedekre, gyakorlatilag életük végéig eladósítsák magukat.
Hoffmann Rózsa egyszerűen él a szelektív memória lehetőségével, és a „sohanemhazudok” miniszterelnökünkkel az élen annyiszor hazudik, ahányszor csak kinyitja a száját.
Örülök annak, hogy nem csak én, illetve egyetemista társaim „szolidarítunk” a leendő egyetemistákkal, hanem olyan népszerű, és elismert zenészek, mint Bornai Tibor is.
Talán ez a lépés megadja azt a kezdőlöketet, hogy a társadalom felismerje annak fontosságát, hogy a felsőoktatás, a továbbtanulás lehetőségét nem szabad a pénztárca méretéhez szabni:
Nem szabad csak az elkényeztetett, felső osztály számára elérhetővé tenni, ugyanis a társadalom alsó rétegéből sokaknak a továbbtanulás segítségével sikerült kiszakadnia a szegénysorból.
Bornai Tibor, a KFT billentyűse is kiáll az egyetemisták és a leendő egyetemisták mellett a Facebookon:
Az én hangom egymagában gyenge, ezért most felhívást teszek közzé. Kérem a könnyűzene, a rock és minden rokon műfaj képviselőjét, híreseket és kezdőket egyaránt, álljunk ki együtt az egyetemisták mellett! Gondoljátok át: igazából nekik játszunk, belőlük élünk. Most itt a pillanat, hogy visszaadjunk nekik valamit abból , amit mi kapunk tőlük a színpadon, a koncerteken. Csatlakozzanak mindazok, akik ezt átérzik, és közösen nagyobbat szól majd a hangunk a legnagyobb mélynyomóknál is. Egyetértésetek jele lehet egy like, vagy egy megosztás.
Nem fűznék az alábbi kép tartalmához sokat, ugyanis ez egy mindennapi, tipikus Fideszes reakció.
Elég annyit tudni, hogy Lengyel Tibor, a Népszabadság újságírója azon közérdekű adatot szerette volna megtudni Giró-Szász András kormányszóvivőtől, hogy a kormány tagjai idén kapnak-e jutalmat, prémiumot, mire az alábbi reakció érkezett … tipikus „elmúltnyolcévezés”:
Legalábbis nem gondolták (már akkor sem) komolyan, amit mondtak:
A Fidesz álláspontja szerint a felsőoktatásba való bejutáshoz válogató tényezőnek a diákok ambíciója, szorgalma, tanulása kell, hogy legyen. A szocialisták válogatási elve – az általuk bevezetett tandíj óta – a szülők, a család gazdagsága, pénztárcájuk vastagsága. A Fidesz olyan felsőoktatási rendszert szeretne, ahova a fiatalok tudásuk, tehetségük, szorgalmuk alapján kerülhetnek be, és nem a szüleik pénztárcája miatt.
Szijjártó Péter 2008. január 31.
Még 2012-ben is ( 2012. február 12.) így nyilatkozott Szijjártó:
A tandíj bevezetése egy szociális érzéketlenségre mutató intézkedés, hiszen a szegény rétegek előtt abszolút elzárja a kitörés lehetőségét. A Fidesz számára a tandíj igazságtalan és elfogadhatatlan.
További 2008-as idézetek prominens személyektől:
A tudás Magyarországon legyen minden magyar ember közös ügye. Ezért a tandíj mindannyiunk ellensége, nem csak azoké, akiket személy szerint is sújt.
Orbán Viktor 2008. február 17.
A tandíj bevezetése ugyanis azt jelenti, hogy a diákok tehetsége és tudása helyett a szülők pénztárcájának vastagsága fogja eldönteni, hogy ki mehet egyetemre, főiskolára.
Cser-Palkovics András 2008. február 22.
Akkor a voksolás előtt mindenkinek ingyenes első diplomát ígértek, aztán pedig bevezették a tandíjat (...) nem tisztességes dolog, hogy valamit a választási győzelem érdekében minden fórumon tagadnak, azután a korábbi ígéretet elfeledve a hatalom birtokában megvalósítják.
Pokorni Zoltán 2008. február 27.
Lám, négy évvel a 2008-as hasonló "szavalataik" után Pokorni Zoltánnak igaza lett, de szerintem ő sem gondolta, hogy az a párt, akit ilyen vádakkal ostorozott valójában nem az MSZP lesz, hanem a saját pártja.
A címmondatért mindenkitől elnézést kérek, a legritkább esetekben fordulhat csak elő, hogy a volt köztársasági elnököt tekintsem követendő példának. Semjén Zsolt esetében viszont határozottan ezt javaslom.
Az ELTE-n felállított bizottság ugyanis megállapította, hogy "nagyon jelentős szövegegyezés van" Semjén 1992-es szakdolgozata és konzulensének írásai között, amivel a miniszterelnök-helyettes "súlyos tudományetikai vétséget követett el". Itt emlékeztetnék mindenkit Schmitt elnök bukására, amely a tagadással indult, és egy megalázó, vezető politikushoz méltatlan, már-már kabaréba fulladó bukással zárult. Ha a KDNP vezetőjének van esze (hadd tegyem hozzá, ha valakit butábbnak tartok a rezsimből Schmittnél, az pont ő), akkor mondjon le most.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint az ügynek "párton belül nem lesz különösebb visszhangja, tekintve, hogy egy később megjelent munkáról van benne szó, így ez morális kérdést sem vet fel. Azért is súlytalan az ügy, mert nincsen jogi következménye." Ezek a mondatok Harrach Pétertől származnak, amelyekben feltétlenül igaz, hogy nincs jogi következménye, ugyanis plagizálásra vonatkozó jogszabály sem 1992-ben nem volt, és jelenleg sincs.
Van viszont egy több évezredes törvény, amelyet a KDNP kimondottan (a nevében is) alapnak tekint. Ennek a hetedik paragrafusát idézem: "Ne lopj!"
Régóta motoszkál a fejemben ez a gondolatmenet, és gondoltam, megosztom veletek:
A jelenlegi gazdasági helyzetben kellőképp meg kell fontolnia mind a falusi, mind a városi képviselőtestületeknek, hogy a különböző helyi rendezvényekre (falunap, majális stb.) milyen fellépőket hívjanak el, és természetesen milyen fellépési díjakat tudnak kifizetni a fellépőknek.
Terjed az a szokás Magyarországon, hogy falunapokra stand up előadókat hívnak, ugyanakkor egy-egy ilyen fellépti díj sok esetben száz-kétszázezer Ft-ba is kerülhet, amit természetesen a kisebb települések nem tudnak erre a célra elkülöníteni.
Ezen településeknek szeretnék alternatívát ajánlani, akik szeretnének stand up előadót hívni, és olcsón is megúsznák az egészet.
A képlet egészen egyszerű: El kell hívni Matolcsy György nemzetpukkasztó/nemzetnevettető minisztert a rendezvényre … ő ingyen eljön, és garantált a szórakozás, a jókedv.
Elég csak a hódmezőváráshelyi „műsorára” gondolunk … hetek óta azon nevet az ország.
A tegnapi napon egy újabb gyalázatos mérföldkövéhez ért országgyűlésünk. Blogunk minden szerkesztője mélyen elítéli Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselőjének szavait, amelyek nemcsak az egyetemes zsidóságot, hanem minden jóérzésű embert súlyosan sértettek.
Gyöngyösitől maximálisan elhatárolódunk.
