Idén is közzétették a World Economic Forum globális versenyképességi ranglistáját, melyet immár négy éve Svájc vezet. Őt követi a rangsorban Szingapúr, majd Finnország, Svédország, Hollandia, Németország, az USA, Nagy-Britannia, Hongkong és végül Japán zárja az első tíz állam sorrendjét.
A versenyképességi rangsorban Magyarország a tavalyi 48. helyezésről 12 helyet esve, a 60. helyre esett vissza. Gyorsan hozzátenném, hogy az idei fórum 144 országra kiterjedő vizsgálat eredményeit tartalmazza. Tisztán látható a helyezésből, hogy ezzel csak a középmezőny elejére tudunk felkerülni, merően ellentmondva a kormányzati kommunikációnak, mely szerint Európa és a világ minket másol, ugyanis nálunk se válságnak, se gondnak még a legkisebb jele se mutatkozik.
Érdekessége még a rangsornak, hogy az első 100-ban csak az állandó természeti katasztrófákkal sújtott Srí Lanka rontott nálunk többet.
Mára már nem csak Nyugat-Európához képest vagyunk leszakadva, de erősen közeledik az idő, amikor Kelet-Európa, és a Baltikum szélsebes expressz vonatként száguld el mellettünk. Ennek jeleit mutatatják az elmúlt évek gazdasági/beruházási/államháztatási mutatószámai, melyeknél utcahosszokat ver ránk Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, és most már nyugodtan kijelenthető: a volt szovjet utódállamok, Észtország, Lettország, Litvánia és még sorolhatnám.
A következő ábra a gazdasági növekedés várható értékeit tartalmazza, melyek – nem kell mondanom – szoros kapcsolatban állnak a beruházási kedvvel, az ország megítélésével, illetve a versenyképességgel.
.jpg)
Mint látható, finoman mondva nem túl kecsegtetőek a számok ránk nézve.
Visszatérve a versenyképességre, illetve az ezzel kapcsolatos legfrissebb statisztikára, ranglistára:
Az NGM szerint azonban ezen számok, gazdasági mutatók, illetve a most közzétett rangsor – meglepő, bár a kormánykommunikációba szervesen illeszkedő módon – siker, ugyanis a „rangsorban bekövetkezett változás jól mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt”. Ez nagyjából annyira badar kijelentés, mintha azt állítanám, hogy a 100 méteres síkfutásban idén elért 18. helyezés jobb eredmény lenne, mint az előző évben elért 4. helyezés …
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.